Untitled Document

Untitled Document

A KONZULÁTUS JÚNIUS 30. ÉS JÚLIUS 25. KÖZÖTT ÜGYELETI SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT!


Kazah-Magyar kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok

A Szovjetunió fennállása idején Kazahsztán és Magyarország között meglehetősen fejlett kétoldalú kereskedelem folyt, bár ez a folyamat a központosított parancsuralmi irányítású rendszeren alapult. Éppen abban az időben kedvelték meg a kazahsztániak a magyar mezőgazdasági termékeket és a magyar orvosságokat. A Szovjetúnió szétesése után minden volt köztársaság megkezdte a maga önálló politikáját, saját fejlődési modellt választva. Kazahsztán már függetlenségének első napjaiban a nyílt gazdaság felépítésének és külföldi befektetések bevonásának vonalát választotta.

Természetesnek tekinthető, hogy a szovjet blokk szétesése az első időkben némileg gátolta a meglévő kazah-magyar kapcsolatok fejlesztését, elsősorban azért, mert az egységes infrastruktúra az olcsó szállítási tarifákkal szétesett. Mégis, napjainkra a két ország kölcsönös gazdasági kapcsolatai új tartalmat kaptak a piaci viszonyok alapján.
Megjegyzendő, hogy Kazahsztán és Magyarország között nincsenek vitás kérdések. Érdekeltek vagyunk a kölcsönösen kedvező együttműködés aktivizálásában különféle területeken, mindenekelőtt a kereskedelmi-gazdasági téren.
Kazahsztán az áruforgalom és kereskedelem terén a harmadik helyen álló partnere Magyarországnak a FÁK országai között, Oroszország és Ukrajna után. A közös forgalom mennyiségi számai minden évben növekednek.

A kétoldalú áruforgalom alapvető elemei az energiahordozók, gépek és közlekedési eszközök, élelmiszeripari termékek és nyersanyagok. Kazahsztán Magyarországról importál húst és hústermékeket, zöldséget és gyümölcsöt, élelmiszertereket, italokat, műtrágyát, cukrot, cukorból és mézből készült termékeket, finomított gépolajat, állati és növényi eredetű olajat, gabonaféléket, kombinált takarmányt, vegyipari termékeket, festékeket, orvosi készítményeket, aromatizáló és tisztító anyagokat, szintetikus anyagokat, gumi-, fa-, papír-, karton-, vas-, acéltermékeket, egészségügyi felszereléseket, fűtőberendezéseket, ruhát, fotó-felszereléseket és fotóanyagokat, gépeket és közlekedési szközöket, generátorokat, speciális ipari felszereléseket, irodaberendezéseket és technikát, adatfeldolgozó gépeket, kapcsolatteremtő technikai
berendezéseket, elektromos felszereléseket.

A kazahsztáni export ásványi fűtőanyagot, szénhidrogént, szenet, kokszot, brikettet, földgázt és gabonát tartalmaz. Meg kell említenünk, hogy az áruforgalom szerkezete változóban van, nevezetesen: növekszik a feldolgozott termékek mennyisége az ásványi anyagokkal és nyersanyagokkal szemben. Jelenleg Kazahsztánban mintegy 58 olyan magyar és közös magyar-kazah vállalat működik, amelyek iparcikkek és TNP gyártásával, építészettel, mezőgazdasági termékek kibocsátásával és feldolgozásával, közvetítő és marketing szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. A legismertebbek ezek közül a MOL Nyrt., a Chemimontázs, az MGG AM NOVA, a TNS Group Társaság, az ATKSZ Kft, a Harkon, a Glóbusz, a Gedeon Richter vállalat, az ”Egisz”, a Venprod, stb.

Kazahsztánban épülnek magyar gyárak, pékségek, zárakat és töltőtollakat készítő vállalatok, orvosságraktárak. Közös projektek vannak szívsebészet terén, a magyar légitechnikai eszközök javítására Kazahsztánban, a Légiközlekedési Eszközöket Javító Részvénytársaság és a Forgószárny Kft. résztvételével. Megegyezés történt a Kizilordai Terület akimátusa és a magyar ”Mezőgazdaságipari Komplexum Nyrt.” között modern vízimadártenyésztő (liba, kacsa) telepek, komplexumok létrehozásáról. Az együttműködésnek sok kiemelt területe van. Ilyenek a kitermelő és feldolgozó iparági projektek, a mezőgazdasági termékek feldolgozására közös vállalatok létesítése, együttműködés a szénhidrogén ágazatban, logisztikai, idegenforgalmi, oktatási, kulturális, valamint egészségügy és gyógyszerészet terén. Kazahsztán számára különösen érdekes nemzetközi társaságok részvétele az ország területén a magasszintű és újító műszaki technológiai termelés kifejlesztésében. Ezzel kapcsolatban számunkra fontos az ”áttörő”projektek realizációja, az iparfejlesztés, az innovációs és biotechnológia, az árutermelés és szolgáltatás, az információs technológiai parkok és regionális információs technológiai
központok létesítése.